Kicsit nosztalgiáztam Marci régi fényképeit nézegetve, és arra jutottam, hogy felteszek ide is párat belőlük. Elég nehéz volt szemezgetni, hiszen amióta nálunk lóbálja apró csülkeit, több ezer kép készült róla. Rengeteg kedvencem van, nagyon jó volt őket visszanézni! Némelyiktől röhögőgörcs kapott el: volt időszak, amikor mindenre hasonlított, csak nem westiere. :)))

Egy tenyérnyi csöppség! :) de rég' volt! :)

Azóta is imád így aludni! Főleg, ha mindemellett a gazdi simizi a sok finomsággal megtömött pocakot! :)

Az örök kedvenc :) Imádom ezt a képet..- 3 hónapos volt!

A bújócskával és fogócskával azóta sem hagyott fel! :) Ilyenkor úgy szalad, mintha rakéta lenne! :D De úgy is néz ki: a kis fejét az ég felé szegezi, a fenekét pedig maga alá húzza, (óriási vigyorral a fején), hogy még véletlenül se kaphassam el. :D Egyszerűen élvezi!

Itt még befért a kis segge az alsó polcra... azóta meg!!! :)

Hát ez valami fenomenális! ;) Róka a Vukkból, csak kihipózva :D Itt még nem volt fél éves, de úgy látom a fülragasztáson már túl voltunk :)))

... hasonló kaliberű, ráadásul első kozmi előtti :D

Tavaly télen: mindenbe dörgölőzködünk azóta is...

Érdekes, hogy rá három hónapra, már így nézett ki:

És végül ilyen legényt sikerült belőle faragnunk :)))))

Érdekes volt visszanézni a régi fotókat, nagyon sokat változott Marci. És nem csak külsőleg! A kis idióta de kedves, közben rosszcsont, dagi kölyökből, vézna, makacs, akaratos, kezem-lábam-hosszú kamasz lett, és lám lassan kezd benőni a feje lágya. Néha bújós (amikor álmos), néha kemény férfi, néha pedig komolytalan játékos kisgyerek... minden nap, és minden napszakban más és más. Ezt szeretem benne. Tud vigyorogni, propellerszerűen rázni a fenekét. Mindenkit szeret, és mindenki szereti. :) Imád  nagyokat sétálni a haverral, kirándulni, utazni, és a réten átásni Kínába :)) Ha kell akkor nyugodtan magára lehet hagyni, vagy modellt áll a tápfutár cikkeihez... Egyszóval egyben vagyunk... mint a borsó meg a héja... ;)