Ma délután babgulyást készítettem, és hát természetesen Marcinak is jutott egy-két falat... A csülökcsontot és a rajta maradt husit úgy majszolta, mint aki még soha nem kapott enni! :) Úgy féltette a "zsákmányt", hogy folyton eltűnt vele valamelyik sarokba. A szobákat is be kellett zárni, mert oda is bevonult volna vele :))
... és miután tele lett a pocak:
Egy kis fotózkodás...
"... na jó, ennyi elég is volt, most már megyek!"
Este jól esik egy kis simi :)
"... hát ez egyre jobb :D"
"hihihi, még-még!"
Bár ez a bejegyzés nem konkrétan Marciról szól, de nagyon szorosan kapcsolódik a fiatalúrhoz, hiszen a mindennapi betevőjét ő is innen szerzi ;))
Örömmel értesítek minden kedves MarcoPolo blog Olvasót, hogy elindítottuk webáruházunkat, és közösségi oldalunkat, sok-sok akcióval ;) www.tapfutar.hu :))) 
Az oldalon kutya, macska és egyéb kisállat (madarak, teknősök, hüllők, halak, rágcsálók) eledel és felszerelés rendelhető!
Rengeteg termék közül válogathattok (hamarosan minden egyes termék mellett lesz kép és termékleírás is!), feltölthetitek a galériába Kedvencetek fotóit, böngészhettek a hírek, e-bookok között, iratkozz fel hírlevelünkre, vagy akár etetési költséget is számolhattok kalkulátorunkkal. Ajánljatok linkeket, vagy ha számlaképesek vagytok, keressetek pénzt a honlapotokkal, blogotokkal!
Ha bármilyen kérdésetek, észrevételetek van, az alábbi elérhetőségeken tudtok elérni:
Rendelni pedig a honlapon www.tapfutar.hu, telefonon: 20/959 42 44, vagy e-mailben: vevoszolg@tapfutar.hu is tudtok!
Jó böngészést Mindenkinek! :)
végre előkerültünk! :) elnézést Mindazoktól akik már régóta várták - és akiknek már régen megígértem - Marcoról az újabb és újabb képeket! Sajnos elég sok dolgom volt mostanában, folyton rohantunk valahová, és hamarosan indul a webáruház is, mellyel rengeteg munka van.
Marci nagyon jól van, nyáron a nap nagy részét alvással tölti és hűsöl. Esténként nagyokat sétálunk, mostanában lemegyünk a Duna partra is. Lassan kezdi megszeretni a vizet, apportírozással próbáltam belecsalni kicsit. Most már ott tartunk, hogy amíg leér mind a négy tappancs, nincs gond, még élvezi is a habokat. Amint eltűnik a talpa alól a talaj, teljes a pánik, rohan kifelé. :) De ez nálunk már nagy haladás, legutóbb a Balatonba bokáig nem volt hajlandó belemenni! :)
Pár hétvégi kép:
... hihetetlen, hogy elrepült ez az egy év. Amikor elhoztuk őt Mónitól a barátnőmmel, még elfért a két tenyeremben. Emlékszem, végigaludta az utat Kiskunlacházától egészen Dunakesziig. Az első este még kicsit meg volt szeppenve, de szerencsére hamar megszokta az új helyét. Azóta rengeteg örömöt hozott nekünk, folyton rosszaságon töri a fejét, és kialakította a saját kis világát, a saját szokásaival. Határtalan szeretet van benne, amit nap mint nap éreztet velünk. :) Eleinte sokszor nem értettük egymást, mit is akar a másik, de most már teljes az összhang, nagyon jól tudunk egymással kommunikálni - persze ha épp nem lát nőt, vagy nem tör elő belőle a kamaszos viselkedés :)))) Imádjuk egymást!
Marco Polo du Moulin de McMonique - egy évvel ezelőtt :)
... az első napjai nálunk
... és 1 évesen :)
Marci tegnap megkapta a nyári frizuráját, biztosan ő is jobban érzi így magát ebben a melegben. Most nagyon kamaszos, a rövid frizura pedig ezt még inkább kiadja. :) Igaz, versenysúlyából egy dekát sem veszített, de nagyon megnyúlt, talán még magasságra is nőtt kicsit.
Míg Móni a kozmetikában Marcit gyűrte, megnézhettem a csöppnyi mini bull babákat :)), sőt még a két skót leányzóval, Marcsival és Hippivel is összefutottam a nagy udvarban :))) Nagyon-nagyon-nagyon aranyosak mindnyájan! A pici bullok épphogy totyogni tudnak, ettek fincsi joghurtot, és levezetésképpen Afi mamára is rácsatlakoztak kicsit. :)
Hippi és Marcsi pedig mint a kis ördögfiókák! Igazi, cserfes kislányok, nagyon szeretnek játszani, minden és mindenki érdekli őket, és legjobb volt a copfomon lógni :)))
Ezt a képet ma kaptam Ritától. Még májusban készült, amikor egy napra Debrecenbe kellett mennem, és Marci egész álló nap Dorelnél lehetett.
Itt nagyon jó fiúk, ugyanis kekszre várnak az ajtóban. :))))
Pontosan két héttel ezelőtt vettük elő a bőröndöket, pakoltunk össze, és indultunk el a Balcsira…
Most pedig már itthon ülök a számítógép előtt, holnap munkanap, és a kutyám magába van zuhanva (vagy csak borzasztóan fáradt) amiért hazajöttünk.
Meg tudom érteni, mert nagyon jó élete volt az elmúlt két hétben. Rosszul fogalmazok: mindig is nagyon jó élete volt, csak most az eddiginél is jobb! :) Egyik ismerősöm is mindig mondja: „úgy szeretnék kutya lenni nálad, vagy saját magamnál..” :)))
A Balcsin a nyaralónál egész álló nap kint rohangált a kertben, rigókra vadászott, a kerítésnél mindenkivel ismerkedett, sőt egyszer az utcáról kellett visszahozni a fiatalurat, mert kiszökött egy tacsihoz… rengeteget sétáltunk, nagyon igényelte, olyannyira, hogy nem volt hajlandó a második nap elteltével elvégezni a dolgát kerten belül! Amire viszont az Istenért sem lehetett rávenni még 30 fokos melegben sem, az az, hogy vízbe menjen! Egyszer beledugta az orrát a Balatonba, belenyalt egyet-kettőt, és amikor a lábával is meggyőződött arról, hogy ez bizony víz – még hozzá nem is kicsi -, hátat fordított és elvonult, köszöni szépen, ő ebből nem kér!
Pár napra elutaztunk Feri szüleihez is Debrecenbe, de oda nem vittük magunkkal Marcit, előtte leadtuk anyuékhoz Letenyére. A szívem szakadt meg, mert soha nem voltam egy napnál többet külön a kis rosszcsonttól. Egy nap nem is tudom hányszor hívtam anyut, hogy mi van vele, mit csinál..? Persze neki így volt a legjobb, nem hurcoltuk keresztül egy boxban az országon, és övé lehetett az a hatalmas kert! :) Olyan jól érezte magát, hogy szerintem eszébe se jutottunk ;) A harmadik nap már jöttünk is vissza, nagy-nagy boldogság volt újra találkozni! :))
Innentől kezdve minden nap macskavadászatot tartott ( a cicák mindig épségben kijutottak a kertből! ) Volt, hogy a kiskertben fennakadt a kis hülye a hálóra, amire a borsó fut (vagyis most már csak futott) úgy szedte az apró kis lábait, és ő annyira igyekezett zsákmányt szerezni, hogy egy idő után teljesen kidőlt: egymás után többször is megpróbált felállni, de a „kis” feneke mindig visszahúzta, inni is ülve ivott. :))))) a nyelve szinte a földig ért..
A sok hancúrt követően tegnap meglepetésszerűen beállítottam őt a zuhanyzóba, (már nagyon –nagyon …. mocskos volt!) és könnymentes babasamponnal megfürödtünk... méghozzá olyannal, amitől eper illatú csíkot húzott maga után :))) nagyon fincsi! :)
Ma este még találkozott a spanjával is Dorellel, sokáig nem látták egymást, kis játék után pedig most már a lábamnál alszik, ki kell pihenni ezt a rengeteg élményt!…
… a többi képpel még tartozni fogok, valamiért most nagyon lassan megy a képfeltöltés…
